Portré
Megjelenéseim
Visszajelzések
Galéria

Irások Videók Események


Szülés császármetszés után: bízz magadban és tájékozódj!

A legtöbb nő és kisbaba számára biztonságos lehetőség a császármetszés utáni természetes szülés. Bár a statisztikák nem támasztják alá, hogy nagyobb egészségügyi kockázatokkal járna, mint az ismételt császármetszés, azok a kismamák, akik szeretnék megpróbálni természetes módon megszülni a következő babájukat, sokszor még mindig falakba ütköznek. Ők találnak hasznos tanácsokat cikkünkben.

bővebben


Mélykúti Andrea humánkineziológussal, dúlával, az ICAN (Nemzetközi Császármetszés Figyelő Hálózat) Magyarország csoportvezetőjével a császármetszés utáni hüvelyi szülés lehetőségeiről beszélgettünk.

- Milyen helyzetekben lehet szükség császármetszés végzésére?

- Vannak esetek, amikor a császármetszés életmentő beavatkozásnak minősül, ezek a következők: köldökzsinór előreesés, elöl tapadó méhlepény, placenta leválás, homloktartás, haránt vagy vállfekvés, szívmegállás. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a császármetszés szükségessége vitatható: téraránytalanság (nagy a baba), ikerszülés, méhen lévő heg (ide tartozik egy vagy több korábbi császármetszés), fibriómák és/vagy petefészek ciszták, farfekvés, fájásgyengeség, magzati distressz.

- Gyakran azért történnek beavatkozások, mert a baba nem születik meg a kiírt időpontig. Mikortól válik veszélyessé a túlhordás?

- A várandósság idejét az utolsó menstruáció első napjától számolják ki, 40 hétre, ami azt jelenti, hogy a szülés várható időpontjakor a magzat igazából kb. 38 hetes. A 40. héttől 42. hétig terminus túllépésről beszélünk, a 42. héttől túlhordásról. Vannak olyan statisztikák, amik azt mutatják, hogy 40. hét után a magzat funkciói romlanak, ám ez esetben ténylegesen 40 hetes magzatról beszélünk, nem a kerekített értékről. Magyarországon jelenleg a 41. héten be kell fejezni a várandósságot, szülésindítással, vagy császármetszéssel.

- Miért tartják veszélyesnek a császármetszés utáni hüvelyi szülést?

- A legnagyobb mumus a méhen lévő heg szétválása. Pedig a statisztikák alapján, ha az előzetes császármetszésen átesett nőket a következő szülésnél hagyják természetesen, a saját tempójukban szülni, akkor a méhrepedés esélye mindössze 0,6%, két császármetszés után 0,8-1,8%. Minden beavatkozás, ami a szülés indítására, vagy felgyorsítására irányul, növeli annak az esélyét, hogy a heggel történik valami.

- A szülés indításakor használt mesterséges oxitocin hatása miért más, mint természetesé?

- Az oxitocin egy csodálatos hormon, ami bennünk termelődik, segíti a szülést és a méhtevékenységet. Amikor elindul a külső oxitocin adagolása, akkor a mi saját oxitocin termelésünk leáll és innentől a külső cseppszámra vagyunk utalva, az határozza meg a szülés tempóját. Ráadásul a mesterséges oxitocin a vér-agy gáton nem jut át, ezért a fájdalomérzet sokkal nagyobb.

- Ehhez képest milyen a kockázatok aránya az ismétlődő császármetszések esetén?

- A második császármetszésnél a komoly komplikációk megjelenésének esélye 4,3%, ami a harmadik ilyen műtétnél már 7,5%-ra nő. Az összenövések, a vérátömlesztés, a lepény rendellenes beágyazódása, a méheltávolítás szükségességének esélye is emelkedik az ismétlődő császármetszéseknél.

- Mit kell tennie annak a kismamának, akinek az első gyermeke császármetszéssel született, és a következőt szeretné természetes úton megszülni?

- Az első és legfontosabb, hogy higgyen magában, bízzon a testében és a természetben. Fontos, hogy megfelelő segítőket, támogatókat találjon. Érdemes tájékozódni, a kórházi statisztikák (császármetszések aránya) sokat elárulnak az intézményben dolgozó orvosok szemléletéről. Olyan orvost és/vagy szülésznőt kell választani, aki bízik a természetes szülésben.

- Több szüléssel foglalkozó szakember is elmondta már nekünk, hogy a szülő nő számára az lenne az ideális, ha nyugodt körülmények között, a saját tempójában élhetné végig a szülés folyamatát, lehetőség szerint beavatkozások nélkül. Szerinted mi kell ahhoz, hogy a szülés jól sikerüljön?

- Szüléshez két dolog nagyon lényeges: a biztonságérzet és az intimitás. Emlősök vagyunk, ebből a szempontból mi is úgy működünk, mint az állatok. Egy antilop nem tud úgy szülni, ha egy ragadozó vagy vadász van a környéken, megállítja azt a szülést, ami csak akkor indul újra, ha biztonságban érzi magát.

- Miben tudnak segíteni a dúlák a várandósság alatt és a szülésnél?

- A dúlák a kismamák számára folyamatos támogatást nyújtanak. A várandósság és a szülés alatt fontos lelki folyamatok mennek végbe a nőkben, a dúlák segítenek ezeknek a feldolgozásában, megélésében. A kórházakban az orvosok és a szülésznők nagyon elfoglaltak, túlterheltek, általában nincs idejük ilyesmire.

Számomra a dúlaság valami sokkal mélyebb dolog, olyasmi, amit nem a könyvekből tanulhat meg az ember. Csak azután éreztem, hogy tudok segíteni, miután magam is átéltem a természetes szülés csodáját. Az élet felkínálta nekem ezt a lehetőséget, kismamák fordultak hozzám, én pedig elkezdtem képezni magam, okleveles dúla lettem. Számomra ez nem munka, sokkal többet jelent annál – elkötelezettséget, hitet.

- Hogyan zajlottak a saját szüléseid?

- Az egyetem elvégzése után a férjemmel a családalapítás mellett döntöttünk: négy éven belül három gyerekünk született. Az első kettő császármetszéssel jött a világra, a harmadikat természetes úton szültem meg.

Akinek sikerült: császármetszés után két hüvelyi szülés

Első gyermekemet várva naivan azt hittem, hogy mivel a szülés egy természetes folyamat, a kórházi személyzet csak vész esetére van ott – meséli Hojtsy Lívia. Tévedtem, így lett egy császármetszésem igazi orvosi ok nélkül. Nehéz volt elhinnem, hogy képtelen voltam megszülni a babámat, lassú és fájdalmas volt a felépülés.

A következő terhesség előtt alaposan utánaolvastam a császármetszés utáni hüvelyi szülés téma körének. Megdöbbenve láttam, hogy az átlagos hazai kórházi gyakorlat köszönő viszonyban sincs a nemzetközi tapasztalatokkal, ajánlásokkal, nem veszi figyelembe a még laikusok számára is hozzáférhető statisztikákat. Kénytelen voltam felkészülni arra, hogy a szülőszobán harcoljak (pedig az orvosom támogatott, de ugye a protokoll az protokoll): nem kell oxytocin, EDA, semmiféle beavatkozás, mert azok mind növelik a mumus méhrepedés esélyét. A második gyermekem szerencsére meg akart kímélni ettől, így villámgyorsan érkezett meg közénk.

Harmadszorra már gondolatban sem akartam harcolni, így olyan orvost kerestem, akinél mindez alap, és a kórház is bababarát. Szerencsés vagyok, hogy válogathatok a fővárosi intézmények között. Itt akad támogató környezet, még ha nem is tökéletes, de majdnem, és olyan szakember, aki nem csak szóban áll mellém. Szomorú, hogy ami nekem majdnem természetes, de legalábbis elérhető, arról sok helyen (vidéken) nem is álmodhat egy kismama. Míg nekem lehetnek ‘luxusigényeim’ is, addig más örülhet, ha nem 39. hétre írják ki programcsászárra, hanem megvárják a terminust.

forrás: babafalva.hu

elrejt



VBAC, császármetszés utáni hüvelyi szülés

Császármetszés után és azután…

A szülés a nők privilégiuma: kizárólag ők képesek kihordani és világra hozni egy gyermeket, így lettek „megalkotva”.Ezt mindenki tudja, ahogy a várandósság csodáját is képes a legtöbb kismama megélni, annak minden percével, mozzanatával tisztában vannak.


bővebben

A szülés természetes mechanizmusáról, a női test nagyszerű, ösztönös működéséről ez már kevésbé mondható el.
Magyarországon pillanatnyilag a babák több mint 35%-a műtőben látja meg a napvilágot- vagy inkább a reflektorfényt. (A WHO szerint 15% lenne ajánlott.) Az újabb várandósságnál a kismamák nagy és nehéz kérdés előtt állnak. Sajnos sokak számára ismeretlen a VBAC, a császármetszés utáni hüvelyi szülés, holott a lehetőség nyitva áll majd minden, műtéten már átesett kismama előtt. A hiányos tájékoztatás és a berögzült sztereotípiák gyakran elzárják a sikeres VBAC felé vezető utat… VBAC_3Számos tévhit kering a köztudatban, amiket fontos lenne feloldani: ilyen például az, miszerint egy korábbi császármetszést mindenképpen újabb kell, hogy kövessen vagy, hogy a természetes szülés kockázatosabb a műtét után. A második császármetszésnél a komolyabb komplikációk megjelenésének esélye 4,3%, a harmadik műtétnél már 7,5%! Az összenövések, a vérátömlesztés, a lepény rendellenes beágyazódása, a méheltávolítás szükségességének esélye is emelkedik az ismétlődő császármetszéseknél.
VBAC-nél a legnagyobb „mumust” a hegszétválás jelenti, ez képezi gyakorlatilag az egyetlen plusz kockázatot- azokhoz a szülésekhez viszonyítva, ahol nem történt előzetesen császármetszés-, de csak alacsony mértékben. Kisebb az esély rá, mint az újabb császárból adódó esetleges szövődményekre. Egy korábbi műtét esetén a méhrepedés valószínűsége mindössze 0,6%, két császármetszés után 0,8-1,8%. Sajnos minden olyan beavatkozás, ami a szülés indítására, vagy felgyorsítására irányul, növeli kockázatot. Íme, néhány statisztikai adat:
forrás: http://cesareanepidemic.blogspot.hu/2009/10/after-cesarean.html

El kell mondani azt is, hiszen tény, hogy a természetes szülés optimálisabb nem csak az anya, a baba számára is: az, ha a gyermek hüvelyi úton jön világra, 4 hetet érlel rajta. Vagyis egész egyszerűen érettebbek, életképesebbek a természetes módon született kicsik, mint azok, akiket műtéti úton segítettek világra. Van egy meconium belégzési szindrómának nevezett állapot, ami normál szülésnél azért nem szokott gondot jelenteni, mert a besűrűsödött magzatvíz kipréselődik a baba tüdejéből, ahogy a szülőcsatornának préselődik. Ez császármetszés esetén nem történik meg, a légzőszervekben maradhat a sűrű folyadék. Az édesanya szempontjából is jobb, ha hüvelyi úton szülheti meg gyermekét: gyorsabb a regenerálódás, erősebb a kötődés, könnyebben megy a szoptatás, és szövődmények kialakulására is kisebb az esély (császármetszés után felléphet kismedencei fájdalom, méhgyulladás, hasfali gyulladás, hólyaghurut, bélműködési zavar).
Fontos leszögezni, hogy a császármetszés alapvetően életmentő beavatkozás, vannak helyzetek, amikor elkerülhetetlenné válik: köldökzsinór előreesés, elöl tapadó méhlepény, placenta leválás, homloktartás, haránt vagy vállfekvés, szívmegállás.
Számos országban azonban- így Magyarországon is- jóval több császármetszést végeznek annál, mint amennyi ténylegesen indokolt lenne. Ráadásul a műtétet 50%-ban követi újabb, tehát az esetek több mint a felében az esélyt sem kapják meg a kismamák a VBAC-re.
Hazánkban született egy szakmai állásfoglalás, amelyben a császármetszés utáni hüvelyi szüléssel kapcsolatban is javaslatot tettek. E szerint kapjanak lehetőséget a VBAC-ra azok, akiknek előző császármetszésük után volt már hüvelyi szülésük, és azok, akiknél a császármetszés utáni természetes szülést semmilyen komplikáció nem gátolja. Akár több császármetszés után is adott a lehetőség hüvelyi szülésre! Vannak azonban olyan esetek, amikor orvosilag indokolt a császármetszés megismétlése: ha történt császármetszés és a méhtesten kívül is végeztek már műtétet (meg kell jegyezni, hogy bár az ajánlásban ez áll, valójában lehetséges a hüvelyi szülés, csak jóval nagyobb óvatosságot igényel, és egy bevállalós, lelkiismerets orvost); ha a műtéti heg nem keresztirányú, vagy ha méhlepény a hegnél tapad. Farfekvés, illetve nagy mértékű látásromlás esetén szintén ellenjavallt a VBAC (csak Magyarországon. Külföldön ezek nem jelentenek akadályt!) Nagyon kevés kizáró ok van tehát, a lehetőség nyitva áll az édesanyák előtt!
Amennyiben megszületik az elhatározás, és az anyuka a hüvelyi szülés mellett dönt, rendkívül fontos a megfelelő tájékozódás, olyan szakemberek megkeresése, akik megfelelő segítséget és támogatást képesek/tudnak nyújtani. Ugyanilyen fontos a kismamáknál a pszichés „felkészülés“, hogy az esetleges lelki traumákat, blokkokat még időben, a szülés előtt fel lehessen oldani.

forrás: 9ker.babamama.info

elrejt

Michelin-babák veszik át az uralmat a Föld nevű bolygón?

Nagy port kavar, ha óriásbébi születik, de túlzás lenne azt állítani, hogy a jövőben általánossá válnak az 5-6 kilós csecsemők. A kirívó esetek mögött szakértők szerint genetikai rendellenességek és cukorbetegség áll, de odafigyeléssel és gondozással meg lehet előzni, hogy veszélyessé váljon a magzat súlya.

bővebben

A nemrégiben Spanyolországban született 6,16 kilós gyermek képe bejárta a világhálót, és elindított egy diskurzust arról, hova tart az emberiség, egyre több "Michelin-babára" kell-e számítanunk. A Guinness-rekordok könyvét fellapozva kiderül, hogy a legsúlyosabb esetet 1879-ben regisztrálták hivatalosan. Akkor 10,8 kilós gyereket hozott világra egy nő, aki férjével együtt óriásnövésű volt. A gyermek 11 órával később életét vesztette. Egy nem regisztrált 11 kilogrammos rekordról is szól a fáma, ami állítólag 1961-ban történhetett Törökországban, de erről nincsenek pontos adatok.

Nem új jelenség tehát az óriásbébik születése, ám amennyire ritka, annál nagyobb publicitást kap egy-egy 5000 grammnál súlyosabb csecsemő. A hírérték mellett azonban fontosabb, hogy mi okozhatja, és milyen következménnyel járhat, ha nagyobbra nő a magzat az anyaméhben.

„Az utolsó hónapokban sokan kérdezték, hogy ikreket várok-e” – meséli Judit, aki három gyermek édesanyja. Az első, Lili 4,2 kilóval született 7 évvel ezelőtt, a második a 4000 grammos határ alatt volt, ám egy hónapja újra 4,3 kilóval, 60 centiméteres hosszal hozta világra harmadik fiúgyermekét. A nagy gyerek a „családban marad”, ugyanis a szülők magasak, ő 175 centi, a férje 195 cm magas, és hozzá mackós testalkatú. Az anyuka szerint kizárólag a genetika játszott közre abban, hogy a babák nagyobb súllyal születtek: „bár szedtem magzatvédő vitamint mindhárom terhességem alatt, csak az első három hónapban vettem be a javallt időközönként, később abbahagytam a rendszeres szedését”.
fotó: AFP / Marte Rebollar

A várandósság alatt semmilyen probléma nem merült fel, a nagyobbacska magzat az utolsó két hónapban vált némileg terhessé. „Okozott némi kényelmetlenséget alvásnál, felkelésnél, és úgy egyáltalán a mozgásnál a baba.” A környezetében sokan már a 7. hónapban azt hitték, hogy azonnal szülni fog, pedig akkor jött még csak a neheze. Főleg, hogy Judit természetes úton hozta világra a babákat, „az elsőt 12 órás, elhúzódó vajúdás után”. Szerinte ez rajta is múlt, és mindenki másképp tudja elengedni magát.

Cukros nagytestűek

A makroszómiában, azaz „nagytestűségben” szenvedő újszülöttek 90 feletti súlypercetilis értékkel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy az adott terhességi héten született újszülöttek 90 százaléka kisebb születési súllyal jön a világra. Terminusban bekövetkező szülés esetén ez körülbelül 4000 gramm körül van, tehát már e fölött nagyobbnak számít a bébi a kelleténél. Rigó János professzor, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója a hvg.hu-nak azt mondta, idén eddig kórházukban egy 5000 gramm feletti súlyú újszülött jött a világra, egy 5020 grammos szegedi újszülöttről pedig májusban számolt be a hvg.hu.

Statisztikai adatok alapján 1,3 ezrelékre tehető az ilyen nagy súlyú magzat születése. Legtöbbször cukoranyagcsere-zavar áll a háttérben, amelynek szűrését minden várandós nőnél elvégezik a 24-28. terhességi hét között, ám előfordulhat, hogy negatív eredmény ellenére később fejlődik ki a betegség. Ezért nagy magzat gyanúja esetén a terhesség későbbi szakaszában is figyelni kell a kismama vércukorszintjét. Akkor válhat óriásbébivé egy magzat, ha az anya magas cukorszintje következtében több cukor jut át a méhlepényen a magzat vérkeringésébe. Ekkor több inzulint termel a magzat hasnyálmirigye, mely a növekedést serkenti.

Tehát a fel nem ismert cukorbetegség vagy a nem megfelelően kezelt cukoranyagcsere-zavar esetén várható leggyakrabban nagy újszülött születése. A szülés során számos komplikáció adódhat, például elakadhat a fej vagy a váll, a hüvelyfal megsérülhet, a túlzottan kitágult méhfal nehezen húzódhat össze, ami nagyobb vérveszteséggel járhat. E szövődmények megelőzése céljából gyakrabban kerül sor császármetszésre. A cukorbeteg anya újszülöttjénél is problémák léphetnek fel a születés után. Gyakran görcsölnek, nehezen adaptálódnak.
Fotó: AFP / Dede

Genetikai okokra ugyancsak visszavezethető, ha nagyobb súlyú a magzat. A várandós nő súlygyarapodása is befolyásolhatja a gyermek méretét, de nem törvényszerű, hogy a nagymértékű hízás a magzat súlyának növekedésével jár – mutat rá Rigó professzor.

Gondozással elkerülhető

Ultrahangvizsgálattal ±15 százalékos eltéréssel megbecsülhető, hogy mekkora az aktuális súly. A fej, a törzs, a comb méreteiből következtetik ki, hogy hány grammos a magzat. Ez persze meglehetősen pontatlan módszer, mivel a 15 százalékos hibaráta egy 3500 grammos magzatnál már 500 gramm eltérést is jelenthet – fejti ki a professzor.

Megfelelő gondozással megelőzhető, hogy túl nagyra nőjön a gyermek az anya hasában. Ha a cukorbetegség igazolódik, akkor diétáztatják, majd ha nem csökken a vércukorszint, akkor inzulinnal kezelik a kismamát. Ám ha egyértelművé válik az átlagosnál lényegesen nagyobb magzati méret, a várható szülési időpont előtt egy-két héttel császármetszést alkalmaznak a baba és a mama egészségének érdekében.

Egy dúlát (olyan, saját szülési tapasztalattal rendelkező nő, aki folyamatos fizikai, érzelmi és informatív segítséget nyújt az anyának a várandósság idején, a szülés alatt és utána is) is megkérdeztünk arról, hogy mivel lehet segíteni az anyákat, ha "túlnő" a magzat a hasban, de Mélykúti Andrea humánkineziológus, dúla, az ICAN (Nemzetközi Császármetszés Figyelő Hálózat) Magyarország csoportvezetője szerint az anyák általában mindig akkora babát hordanak a szívük alatt, amekkorát képesek megszülni is. "Nagyon ritkák azok az esetek, amikor tényleges téraránytalanságról beszélhetünk" – mondta.

Nehéz szülés?

A dúla élményei alapján a vajúdásnál nem szokott problémát okozni a nagy magzat: "a legjobban azzal tudunk segíteni a vajúdó kismamáknak, hogy különböző testhelyzetben szabadon mozoghatnak" – osztja meg tapasztalatait a kismamákat és a vajúdásukat támogató szakember. "Vannak különböző praktikák, amiket mint dúla szoktam alkalmazni, ezekkel meg tudom könnyíteni a vajúdást, például rebozó kendővel" - mondja Mélykúti, aki a gátvédelemre is nagy hangsúlyt fektet: "kitolási szakaszban hogy elkerüljük a nagyfokú gátsérüléseket, a kismamának olyan testhelyzetet lenne célszerű választania, melyben a gravitáció segíthet. Ilyenkor tökéletesen alkalmazható a gátvédelem".

Juditnak a szülés után semmilyen problémát nem okozott, hogy testesebbek a gyerekek, sőt a háromszoros anyuka tapasztalata szerint megkönnyítette a dolgukat. „Kedvünkre dögönyözhettük őket, és nem kellett annyira félni attól, hogy összetörik magukat. Ez nagyobb biztonságérzetet adott”.

Arra is rácáfol Juditék példája, hogy a nagy magzatból később túlsúlyos gyerek lesz, a 7 éves lánya vékony, sőt keze és lába is kisebb, mint az iskolatársaké.

forrás: HVG

elrejt


A szülés lelki oldala, a szülés lelke

Sokat tudunk a szülés mikéntjéről, folyamatáról. Ismerjük a szakaszait, tudjuk, mik azok a jelek, amik a baba világrajövetelét jelzik. A szülés fiziológiája minden szakember és nő előtt ismert. De mi történik ilyenkor a leendő anya lelkében? Számít-e ez egyáltalán a szülés kimenetelének szempontjából? Vajon fontos, hogy a nő biztonságban érezze magát? Számít a környezet, az őt körülvevő emberek viselkedése? Vannak nők, akik könnyen, kevesebb vagy elviselhetőbb fájdalommal szülnek, és vannak akik nehezebben, hosszabban vajúdnak. Bizonyos édesanyák képesek figyelni a testükre és a babájukra, mások képtelenek. Vajon miért?

bővebben

Michel Odent ( francia szülészorvos, a 60-as években elsőnek vezette be a vízben szülés és az otthonias szülőszobák gyakorlatát; kórházi pályafutása után otthonszüléseket kísért. Számos sikerkönyv szerzője) szerint a szülés legjobban akkor halad, ha háborítatlan: csöndes, jól védett szobában zajlik, nem tör az anyára idegen ember vagy esemény, és kellő biztonságban érzi magát, szabad. Háborítatlan körülményeket, biztonságot teremteni mindenhol lehet, és megfelelő támogatást is lehet szerezni. Ez a legfőbb kulcsa a szülésnek.

A szülés egy természetes és spontán folyamat. Nem az agyunk gondolkodó része (neokortex) irányítja dominánsan, A szülés lelki oldala_3_300hanem a hipotalamusz, ami a hormonok együttműködését vezérli. A gyermek világrahozatala akkor megy a legsimábban, ha az anyánál megszűnik a tudatosság, tehát a neokortex irányítása, és felhagy az elvárásoknak megfelelő viselkedéssel. A legideálisabb tehát az ösztönökre hagyatkozó vajúdás. Mi történik ilyenkor? Az anyánál megszűnik, vagy meg sem jelenik a félelem, elkezdi figyelni a teste és babája jelzéseit, képes lesz ezekre a “belső hangokra” koncentrálni. A hormonok csodás és logikus táncba kezdenek: a hipotalamusz oxitocint termel, ami kiváltja a méhösszehúzódásokat. A fájdalommal egy időben megjelenik a szervezetben az endorfin, ám ahhoz, hogy ez a hormon szabadon, akadálymentesen áramolhasson, biztonságra, melegre, nyugalomra és sötétségre, vagy legalábbis minél gyengébb megvilágításra van szükség. Az erős fény, vagy bármi, ami elszomorítja, felizgatja (megemeli adrenalin szintet) a kismamát, leállíthatja a vajúdást, épp mint az állatoknál: ha veszélyt érzékelnek, azonnal képesek blokkolni a megindult folyamatot és továbbállnak, biztonságosabb helyet keresve.

Medikális szülésnél a nők sokszor rá vannak kényszerítve az együttműködésre, ennek köszönhetően a neokortex tevékenysége válik dominánssá: a testük így nem tud rálelni a saját, ösztönös ritmusára.

A szülés a tudat, a lélek és a test összefüggésében működik: a vajúdásban nem csak a nő izmai, teste vesz részt, hanem a lelke, pszichéje is. Sok minden előidézhet bizalmatlanságot egy nőben, főleg vajúdás alatt. Számos tényező növelheti a szorongást és a félelmet, ami könnyen gátolhatja a szülés menetét vagy akár le is állíthatja azt. A szülés akkor lesz “sikeres”, ha minél természetesebb környezetben zajlik le, ahol a kismama biztonságban érzi magát. Egy természetes szülés csodálatos, ösztönös esemény, nem pedig egy veszélyes folyamat, ami néha biztonságos. A nőknek ma is szükségük van erre tudásra. Ahhoz, hogy ennek birtokába juthassanak, tájékozódni, olvasni kell, de a legfontosabb az önmagukba vetett hit! Magára a folyamatra az együttérző tisztelet kiemelkedően jó hatással van: ezt elsősorban olyan emberek képesek megadni, akik nem vezetni, irányítani akarják a szülést, hanem támogatják, kísérik azt, és hagyják, hogy az anya azt tegye, amit az ösztönei diktálnak.

Azoknál a nőknél, akiknek megadatik a háborítatlan szülés, szembetűnőek különbségek, azokhoz képest, akik akadályoztatva vannak ebben: a nyugodt környezetben szülő asszonyok vajúdása általában rövidebb ideig tart, kisebb a fájdalom, ritkábban van szükség vágásra, ellenőrizhető marad a vérzés, könnyebben megy a szoptatás, kevesebb komplikáció adódik, ha mégis felmerül, az hamar megoldódik.

Számít, hogyan szülünk! Az, amit a babáink átélnek, formálja Őket, az amit egy nő átél, mikor világra hoz egy kis embert, megváltoztatja őt. A gyengéd, természetes szülés felszabadít valamit legbensőbb, ősi énünkből, megkönnyíti az anyaságot, megerősíti a családokat.

forrás: babamama.info

elrejt


Éva átka. A szülés fájdalma.

A Krisztus utáni második század végéig a szülést az élet ünnepléseként tartották számon. Az őskorban vallási rítus volt, felnéztek a szülő nőkre (és a nőkre általában), becsülték, tisztelték őket. Az emberiséget kezdetektől fogva lenyűgözte a természet és az anyaság misztériuma. Bár az ókori orvoslásban  a férfiak kezébe került a a vezető szerep, a szüléshez való hozzáállás nem változott.Ékesen bizonyították ezt Hippokratész, Arisztotelész vagy Soranus tanai, akik mind úgy gondolták, teljesíteni kell a szülő nők szükségleteit és kívánságait, illetve segítőtársat kell biztosítani melléjük. 

bővebben

Hippokratész alapozta meg a bábák közreműködését a nőkhöz intézett utasításaival. Később Soranus könyvformába rendezte Hippokratész és Arisztotelész tanításait. Érdekesség, hogy egyikük sem említ fájdalmat a vajúdással kapcsolatban. Ugyanígy a Jézus korabeli feljegyzésekben, bibliafordításokban sincs ilyesmire utalás, ahogy az őskorból fennmaradt emlékeken sem. Az “Éva átka” kifejezés- ami magában foglalja a szülési fájdalmat, a már említett Jézus utáni korban került a Bibliába.
A Krisztus utáni 2. században vette tehát kezdetét a folyamat, ami valóságos női holokausztba torkollott.
Értelmetlen és gyűlölködő indulatok szabadultak el az asszonyokkal, bábákkal, nő gyógyítókkal szemben. Soranus könyvét A szülés fájdalma_1_300megsemmisítették, és ezzel együtt a természetes szülés elvét is. Törvényben írták elő, hogy minden asszonyt el kell különíteni, nem csak a szülés, de a várandósság alatt is. Az orvosok csak külön papi engedéllyel láthatták el a vajúdó asszonyokat, amit igen ritka esetben (szinte soha) kaptak meg, mivel nem tartották őket arra érdemes betegeknek. A nőket csábitóknak titulálták, a terhesség sem volt más, mint a test bűnének eredménye. A bábaságot betiltották. A szülés ekkor változott át magányos, fájdalmas és félelmetes megpróbáltatássá. A változásnak valamiféle jele a 16. században mutatkozott, amikor újra felfedezték Soranus írásait és a eltörölték a fennálló törvényt. A bábaságot újra lehetett gyakorolni, de a becstelen, elítélendő foglalkozás maradt.
Újabb pozitív fordulat következett a reneszánsz beköszöntével, azonban- bár ekkor kezdték alkalmazni a kloroformot, mint fájdalomcsillapítót-, a vajúdó nőknek tilos volt adni. Azt, hogy orvos egyáltalán segédkezhessen szülés alatt, jóval a 18. század után engedték meg. Legtöbbjük így is vonakodva volt erre hajlandó: azok a férfiak, akik mégis támogatást nyújtottak, hosszú időre megbélyegezték magukat. Az 1800-as évek végén aztán, Viktória királynő kitartásának köszönhetően- aki addig harcolt, míg nem adtak neki fájdalomcsillapítót a szülés alatt- megnyílt a lehetőség az érzéstelenítésre igényt tartó asszonyok előtt. Ezzel együtt a szülés fő helyszínévé a kórház vált, és újabb szomorú periódus következett a szülések történetében: drasztikus módon megnőtt az anya és csecsemőhalálozások száma a fertőzéseknek köszönhetően, amit a A szülés fájdalma_3higiénia teljes hiánya okozott. A fájdalomtól és szüléstől való félelem ekkor ivódott be véglegesen a nők tudatába. Ez egy olyan ítélet volt, amit azóta is hordoznak magukban. Florence Nightingale lett későbbiekben az az ember, aki újjászervezte a bábaiskolát és addig kardoskodott, míg ugyanolyan higiéniai szabályokat nem vezettek be a szülészeteken, mint a többi kórházi osztályon, és a kókler orvosok is eltűntek végre a színről. Az persze, más kérdés, hogy mindez túl későn következett be.
Az érzéstelenítők alkalmazásának következtében a kórházi gyakorlat a másik végletbe esett. A kábulatban szülés a beavatkozások, a fogó alkalmazása rutinszerűvé vált. Bizonyos szempontból sajnos ma is ez a helyzet, elég az oxitocin infúziókra gondolni, amelyek elve fájdalommal indítják a szülést, amit gyakorta enyhíteni kell: újabb gyógyszeradaggal, megteremtve így az ördögi kört. A fájdalomtól való félelem – a fájdalomtól, ami az emberiség történetének kezdetén ismeretlen érzés volt vajúdás alatt, és az is maradt addig, míg a kora kereszténység néhány szószólója tudatosan el nem kezdte támadni a nőket, a nőiséget, a női gyógyítókat, és be nem tiltott mindennemű segítséget a szülő asszonyok mellett-, még ma, a XXI. században is jelen lévő kollektív érzés, ami erőteljesen meghatározza a szüléshez való hozzáállásunkat, és annak végkimenetelét. Ez a félelem gátolja az asszonyokat abban, hogy A szülés fájdalma_4a tökéletesre teremtett testük teljesíteni tudja feladatát.
A szülés és a szülő nők helyzetének történeti áttekintése több, mint érdekes és rendkívül tanulságos, de ennél még figyelemreméltóbb- és számos kérdés megválaszolásában segít- hogy mit is idéz elő a félelem a női testben, vajúdás alatt. A szorongás és félelem hatásának folyamata a test vegetatív idegrendszerének működésében érhető tetten. Ennek két járulékos rendszere (a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer) helyezi készenlétbe testünket stressz esetén, illetve felelős a nyugalmi állapotunkért. A szülésnél, ha félelemmel telve készülünk rá, a szimpatikus idegrendszer aktivizálódik, hiszen az nem csak a valós, az észlelt veszélyekre is reagál. A negatív gondolatok, érzések, információk, amelyeket befogad a nő tudata és teste, valóságként kerülnek feldolgozásra. A vajúdáshoz közeledve a test védelmi állapotba kerül, stressz-hormonok szabadulnak fel. A szimpatikus idegrendszer harcolj, menekülj, blokkolj reakciói közül, a legutóbbi lép életbe, mivel az első kettőre, a körülmények miatt nincs a testnek lehetősége. A méh működése vérellátása le is állhat ilyenkor, hiszen nem tölt be védelmi szerepet, a vér és az oxigén a létfontosságú szervekbe áramlik. Ennek következményeképpen a méh nem képes ellátni feladatát, a baba nem tud eljutni a szülőcsatornába. A szülés megakadhat, vagy le is állhat.

A félelem, szorongás, stressz hatása a vajúdó testére és szellemére rendkívül alattomos és körmönfont. A test akképpen reagál, amilyen utasítást az agytól kap. Közhely, de ez esetben is igaz, hogy minden fejben dől el: ha sikerül szembenézni a félelemmel és feloldani azt, a szervezetünk képes nyugalmi állapotban maradni, segítve ezzel a baba útját, és a méh optimális működését.

forrás: babamama.info

elrejt


Irások VideókEsemények


Kerekasztal beszélgetés: “Tudnak e szülni a Magyar nők?”

Milyen következményei vannak a császármetszésnek az anyára és a babára nézve? Valóban indokolt ennyi beavatkozás? Hogy élik meg az anyák a műtétet, és milyen segítséget kapnak? Milyen császármetszés elkerülési technikák léteznek? Mit tehetnek a szakemberek (szülészorvosok, szülésznők, bábák) a vajúdás során? Mit tehetnek a nők?

bővebben


Magyarországon minden harmadik nő császármetszéssel hozza világra gyermekét. Van olyan kórház, ahol a császármetszés aránya a 70 százalékot is eléri, szemben a WHO 15 százalékos ajánlásával. A Születésház Egyesület rendezvényén a fenti kérdésekre keressük közösen a választ. A sajtónyilvános kerekasztal beszélgetésre és az azt követő két csoportmunkára minden érdeklődőt, anyát, szakembert várunk! A rendezvény programja:

10.00 – 11.30:
Tudnak-e szülni a magyar nők?Császármetszés és következő szülés szakmai és betegjogi szempontból
– sajtónyilvános kerekasztal

Téma: Mi áll a magas császármetszési arányok háttérben? Valóban indokolt ennyi beavatkozás? Milyen következményei vannak a császármetszésnek az anyára és a babára nézve? Mi a szaktárca válasza a problémára?
Beszélgetőpartnerek:
• prof. Rákóczi István, a Szent Imre Kórház volt osztályvezető főorvosa
• Dr. Lintner Ferenc, a Szent János Kórház osztályvezető főorvosa
• Dr. Horváth Ildikó, EMMI főosztályvezető
• Mélykúti Andrea, a Nemzetközi Császármetszés Figyelő Hálózat
(ICAN) magyarországi tagszervezetének vezetője
Moderátor: Kerekes Anna, az Országos Bábaszövetség elnöke.

11.45 – 12.45:
Csoportmunka I.: Császármetszés után hüvelyi szülés – lehetséges?


Téma: Hogy élik meg az anyák a műtétet? Lehet-e császármetszés után hüvelyi úton szülni (VBAC)? Szoptatás császármetszés után, szülés utáni depresszió kezelése. Az önsegítő csoportok szerepe a gyógyulásban és a VBAC-ben.

Résztvevők: A csoportba várunk minden érdeklődőt, császármetszésen átesett anyát, szakembert.

A csoport vezetője: Mélykúti Andrea, a Nemzetközi Császármetszés Figyelő Hálózat (ICAN) magyarországi tagszervezetének vezetője

Csoportmunka II.: Gyere és mondd el, Te mit gondolsz!

Téma: Csoport anyáknak, nőknek, ahogyan ők megélték, amit ők gondolnak a jelenlegi gyakorlatról.

Résztvevők: A csoport elsősorban az anyáknak szól, valamint azoknak a civileknek, akik az anyákkal dolgoznak.

A csoport vezetője: Szabó Ágnes doula és Fazakas Pálma (Születésház Egyesület munkatársai).

Időpont: 2013. november 29.
Helyszín: Erzsébetvárosi Művelődési Ház (ErőMűvház), 1077 Budapest, Wesselényi utca 17.



forrás: szuleteshaz

elrejt


Születés hete előadásaim:

Szombat 2013.május 11.  – Szabadka VBAC sa primerima dobre prakse

bővebben


Csütörtök 2013.május 09. – Budapest VBAC elméletben és gyakorlatban

bővebben


Szerda 2013.május 08. – Piliscsaba Nő anyaként – Anyává szülni

bővebben





Elérhetőségek: Mélykúti Andrea | mia@deepwell.hu | +36/20-211-40-21

Maradjon nyitva az ablak