VBAC
Statisztika
Cikkek

Az orvosok mindig találnak okot, hogy megcsászározzanak
írta: Wirth Zsuzsanna


Két olyan szülészet is van az országban, ahol a kismamák már gyakrabban szülnek császármetszéssel, mint természetes úton, holott az a WHO szerint az esetek legfeljebb 15 százalékában lenne indokolt. A leggyakrabban vágó kórházakban volt olyan orvos, aki a túl fiatalon vagy túl öregen szülő nőkre fogta a császármetszések magas számát. Egy, az [origo]-nak nyilatkozó fiatal osztályvezető változtatna, de a rendszerre daganatként rátelepedő hálapénz és a választott orvosi szüléskísérés megszűnése nélkül szerinte nincs mit tenni.


Bár a WHO (World Health Organization, az ENSZ Egészségügyi Vilászervezete) szerint a szülések legfeljebb 15 százalékánál lenne indokolt a császármetszés, világszerte emelkedik az ilyen műtétek aránya, és Magyarországon is egyre romlik a helyzet: míg 2006-ban az országos átlag a császármetszések arányát tekintve 29,2 százalék volt, 2011-ben már 33,5 százalék. A Császármetszések.hu-n megjelent 2011-es OEP-adatok alapján egyes megyékben a 40 százalékot is túllépte a császármetszések aránya, de vannak olyan kórházak, ahol a nők kevesebb mint fele szül csak természetes úton.

A csúcstartó az esztergomi Vaszary Kolos Kórház, ahol tavaly a nők 55,3 százaléka császárral szült, a második helyen a budapesti Honvédkórház áll 51,3 százalékkal. Őket sorrendben a celldömölki Kemenesaljai Kórház (49 százalék), a csornai Margit Kórház (48,6 százalék), a Semmelweis Egyetem két szülészeti klinikája (47,6 százalék) és a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház (44,8 százalék) követi. Az [origo] arra volt kíváncsi, hogy mi állhat a rémületesen magas számok mögött ezekben a kórházakban.

Ezzel kapcsolatban először a Honvédkórházat kerestük meg. A kórházban az [origo] információi szerint hétköznap körülbelül nyolc császármetszés, míg sima szülés egy-kettő van. Hétvégén viszont, amikor csak ügyelet van, jóval több a természetes szülés, és császármetszés akad csak elvétve. Dr. Demeter János, a Honvédkórház osztályvezetője szerint az ő adataik 50 százalék alatti, összességében 49,4 százalékos császármetszési gyakoriságot mutatnak. Szerinte egyáltalán nem méltányos az arányszámok alapján a kis kórházakkal összehasonlítani őket: a Honvédkórház és a Semmelweis Egyetem klinikái látják el ugyanis négymillió lakos legsúlyosabb betegeit - fogalmazott. A problémás terheseket ugyanis jellemzően hozzájuk küldik, mondta. Ezzel a helyzettel áll összefüggésben szerinte az is, hogy hétvégén kevesebb a császármetszés, mivel a problémás betegeket akkor kell ellátni, amikor nemcsak ügyelet van, hanem elegendő orvos, nővér, aneszteziológus, és a gyerekellátás, valamint számtalan kapcsolódó szakterület orvosa is elérhető. Hétvégén csak akut műtéteket végzünk - tette hozzá.

Az országosan első helyen álló esztergomi Vaszary Kolos Kórház szülészeti osztályának vezetője, dr. Fekete Tamás először úgy reagált az osztályra vonatkozó tavalyi, 55,3 százalékos adatra, hogy "többre számítottam". Aztán megmagyarázta, hogy keveset tud azokról az időkről, ugyanis csak két hete dolgozik az osztályon, amelyet korábban húsz éven át ugyanaz az orvos irányított, dr. Berbik István, aki nemrég ment nyugdíjba.

Berbik - a sajtóban megjelent korábbi nyilatkozatai alapján - büszke volt rá, hogy a császármetszés legújabb műtéti technikájának hazai meghonosításában nagy szerepet játszott (ennek lényege, hogy csak a bőrt vágják át szikével, minden mást elsősorban tompán preparálnak, ezzel minimális mértékű roncsolást és vérveszteséget érnek el). Az osztályon - írta korábban az Anyahajó.hu - inkább végeznek császármetszést, mint hüvelyi szülésbefejező műtétet, és farfekvéses babáknál sem kockáztatják meg a hüvelyi szülést. Egy másik, 2010-es interjúban Berbik nyíltan beszélt arról is, hogy a sok császármetszés az orvosok beosztásával is összefüggésben áll. "A létszámhiánnyal függ össze az is, hogy rendkívül magas nálunk a császármetszések aránya. Ügyeletben csak egy szülész, egy gyerekorvos, egy aneszteziológus, egy műtősnő dolgozhat az egész kórházban. Meg kell oldani, hogy éjszaka ne ütközzön egyszerre több sürgős műtét. Ezért kénytelenek vagyunk elkerülni az elhúzódó, kockázatos vajúdást. (...) Ennek elkerülése érdekében az önálló döntési hatáskörrel rendelkező ügyeletes orvos gyakrabban kénytelen élni a császármetszés lehetőségével" - mondta.

A jelenlegi osztályvezető azokról az időkről nem akart nyilatkozni, de hosszan beszélt a jelenség mögött álló összetett okokról. A császármetszések magas arányával nagyon nem ért egyet, és változtatni akar a helyzeten, de azt mondta, megérti, hogy miért van így. Az biztos, hogy az ilyesmi nem csak az osztályvezető személyén múlik - jelentette ki. Abban is biztos volt, hogy ha a hálapénz intézménye, valamint az a szokás megszűnne, hogy az orvosok vállalják, hogy a hozzájuk tartozó várandósok szülését akár a munkaidejükön kívül is levezetik, akkor "meredeken zuhanna" a császármetszések száma. Arra célzott, hogy a császármetszésért, mivel komoly műtét, nagy valószínűséggel többet fizet a páciens, mint egy természetes szülésért. "A paraszolvencia egy daganat, borzalmas teher a magyar egészségügyön. Amíg ez a probléma nem szűnik meg, addig nem lehet elvárás, hogy WHO-ajánlások alapján dolgozzunk" - fogalmazott a megbízott osztályvezető. Emellett szerinte ha az orvosok nem vállalnák, hogy bármikor készenlétben állnak a saját pácienseik kedvéért, hanem természetes lenne, hogy mindenki az aktuálisan ügyeletes orvosnál szül, akkor az elhúzódó vajúdásokkal szemben is türelmesebbek lennének az orvosok. "Pusztán az elhúzódó vajúdás nem ok a császárra. Ma szeret mindenki gyorsan és könnyen túllenni rajta" - fogalmazott.

A probléma megoldását az osztályvezető szerint már a terhesgondozáson kell elkezdeni, nem a szülőszobán, mert "ott dől el a dolgok nagy része". Ezért ott kell a szülést evidenciának tartó szemléletet bevezetni, hogy a nők is így álljanak a helyzethez. Hogy egyáltalán ne legyenek olyanok, akik a fájásoktól megijedve már az elején császárt követelnek, hanem akarjanak még várni és próbálkozni. És, hogy ilyenkor az orvosoknak ne kelljen műhibaperektől tartaniuk - sorolta.

A 39 éves osztályvezető szeretne változtatni a helyzeten, de úgy gondolja, hogy ez többéves folyamat lesz. "A magánpraxisomban szüléshez három éve nem megyek be a szabadidőmben. És mások és az én meglepetésemre is, működik: a nem veszélyeztetett terhesek kilencven százaléka spontán szül" - fogalmazott. Hozzátette: tény, hogy a nem magánrendelésre járó várandósok nagyobb arányban veszélyeztetett terhesek, például toxémiások, magas vérnyomásosok, cukorbetegek, "de terhespatológiával akkor is csak legfeljebb a terhesek húsz százaléka rendekezik". Ez pedig már közel áll a WHO-ajánláshoz - mondta.

A toplistán szerepel a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház is (44,8 százalék), ahol a szülészeti osztályvezető, dr. Orosházi Attila kérdésünkre azzal magyarázta a császármetszések magas arányát, hogy a nők idősebb korban szülnek, ami kockázatosabb, valamint egyre több a toxémiás terhes is. A császármetszés után újra szülő nők is császárral szülnek. A 16 évesek is egyre gyakrabban kötnek ki a szülőszobán, különösen az ő körzetükben - mondta. Kérdésünkre elismerte, hogy valószínűleg az orvoscsoportok hozzáállásán is múlik a dolog, de azt is hozzátette, hogy a szülő nők is megtalálják azt a doktort, aki vállalja, hogy császármetszést csinál nekik. Meg kellene nézni a magánklinikákat is, ahol viszont 70-80 százalék a császármetszések aránya - jegyezte meg.

A csornai Margit Kórházban (48,6 százalék) nem tudtunk rákérdezni a császármetszések nagy gyakoriságára, mert az ottani szülészet azóta megszűnt, az igazgató-főorvos pedig nem volt elérhető. (Korábban az [origo]-nak azt mondta erről az egykori igazgató, Miskovszky Vilmos, hogy ma már egyre több a problémás terhes, és az orvosok nagyon félnek a műhibaperektől, ezért nem feltétlenül várják meg a kialakuló vészhelyzetet, hanem az erre utaló jeleknél már azonnal műtenek.) A celldömölki Kemenesaljai Kórház (49 százalék) szülészetét irányító dr. Kovács Antalnak nem volt ideje kérdéseinkre válaszolni, a Semmelweis Egyetem I. számú szülészeti klinikáját (47,6 százalék) vezető dr. Rigó János pedig telefonon keresztül nem akart válaszolni a kérdéseinkre.

forrás: origo




Elérhetőségek: Mélykúti Andrea | mia@deepwell.hu | +36/20-211-40-21

Maradjon nyitva az ablak